2.5 Tömeges jelentkezés

← 2. Álláskeresési stratégia és önmarketing

2.5 Tömeges jelentkezés stratégiája – a 100+ jelentkezés módszertana

Áttekintő

Junior fejlesztőként az álláskeresés egy szám-játék. Nem azért, mert te keveset érsz – hanem mert az álláspiacon a szelekció brutálisan funel-szerű: sok belépő, kevés ajánlat. Ez az alfejezet megmutatja, miért kell sokat jelentkezni, hogyan csináld rendszeresen és hatékonyan, és hogyan személyre szabhatod a jelentkezéseidet úgy, hogy ne égj ki az ötvenedik CV-beküldésnél.

Mit tanulsz meg:

  • Miért nem elég 5-10 cégnél próbálkozni
  • Hogyan gondolkodj funnel-logikával az álláskeresésben
  • Hol találsz releváns állásokat
  • Hogyan személyre szabj gyorsan és hatékonyan
  • Cover letter: mikor kell, mit tartalmazzon, mikor elég nélküle

Becsült idő: ~50 perc olvasás + feladat


Részletes leírás

Miért kell sokat jelentkezni?

Először is: ez nem kudarcról szól. Ez matematika.

Gondolj bele a számokba. Egy tipikus junior fejlesztői hirdetésre – ha egyáltalán meghirdetik – 200-500 jelentkezés érkezik. Ebből az ATS (Applicant Tracking System) automatikusan kiszűri azokat, akik nem felelnek meg az alapfeltételeknek. Marad talán 50-100 CV, amit egy recruiter emberi szemmel átnéz. Ebből 10-20-at hívnak telefonos szűrőre. Ebből 3-5-öt hívnak technikai interjúra. Ebből 1-2 kap ajánlatot.

Ez a funnel. Ha te csak 5 helyre jelentkezel, és a funnel átlagos áteresztőképessége 1-2%, akkor szinte biztosan nem kapsz ajánlatot – nem mert rossz vagy, hanem mert nem volt elég kísérleted.

A célszám: 100-200 jelentkezés az aktív keresési időszak alatt.

Ez nem azt jelenti, hogy minden nap 10 CV-t kell küldeni vakon. Azt jelenti, hogy az álláskeresés egy projekt, amit strukturáltan és következetesen kell végezni.


A funnel-gondolkodás

Képzeld el az álláskeresést egy értékesítési tölcsérként:

LÁTOGATÓ (hirdetés megtalálva)
        ↓
JELENTKEZÉS (CV beküldve)
        ↓
VÁLASZ (recruiter reagál)
        ↓
TELEFON-SZŰRŐ (15-30 perces hívás)
        ↓
TECHNIKAI INTERJÚ
        ↓
FINAL INTERJÚ
        ↓
AJÁNLAT

Egy reális junior-funnel:

  • 100 jelentkezés → 15-25 válasz → 8-12 telefonszűrő → 3-6 tech interjú → 1-3 ajánlat

Tehát: ha 3 ajánlatot akarsz (hogy legyen miből választani), számolj 100+ jelentkezéssel.

Ha most azt gondolod, hogy "de én jobb vagyok az átlagnál, nekem elég 20 is" – talán igazad van. De az átlag junior is ezt gondolja magáról. Kockáztat-e azzal, ha több helyre próbálkozol? Nem. Kockáztat azzal, ha kevesebbre? Igen.


Hol keress állásokat?

1. Dedikált álláshirdetési platformok

  • LinkedIn Jobs – a legtöbb tech cég itt hirdet, a recruiterek aktívan keresnek itt
  • Indeed – széles választék, de sok az elavult hirdetés
  • Profession.hu / Jobline.hu – magyar piac, kisebb cégek is itt hirdetnek
  • Glassdoor – cégértékelések is vannak, érdemes megnézni a kultúrát
  • Wellfound (AngelList) – startupok, early-stage cégek

2. Közvetlen cég weboldalak (careers page)

Sok cég nem hirdet platformokon – egyenesen a saját weboldalukon posztolnak. Ha van 20-30 cég, ahol dolgoznál, ellenőrizd hetente a "Careers" / "Állások" oldalt.

3. GitHub Jobs és tech-specifikus oldalak

  • Stack Overflow Jobs (ellenőrizd, hogy aktív-e)
  • Remote.co, We Work Remotely – ha remote is szóba jön
  • Himalayas, Remote OK – szintén remote fókusz

4. Networking (igen, ez is keresési csatorna)

A hirdetések nélkül betöltött pozíciókról hallasz. Egy volt osztálytárs, egy meetup-on megismert senior, egy GitHub contributor – ezek mind potenciális ajtók.

Kulcsinsight: Ne csak a pályázat beküldése UTÁN keress belső kapcsolatot. Keress MIELŐTT – vagy párhuzamosan. Egy belsős kontakt, aki jó szót ej rólad a hiring managernek, teljesen más szintű figyelmet hoz a CV-dre, mint a hidegsalas ATS-beküldés. Sőt: a networking segít kideríteni, hogy valóban jó-e az a cég, mielőtt elköteleznéd magad.

Hogyan tegyük meg gyakorlatban?

  • LinkedIn-en nézd meg, dolgozik-e a cégnél valaki, akivel kapcsolatban vagy (volt kolléga, meetup-ismerős, közös kapcsolat)
  • Ha igen: kérj informális "coffee chat"-et, nem feltétlenül állásért, hanem hogy többet tudj meg a csapatról
  • Ha nincs közvetlen kapcsolat: a HR vagy a hiring manager közvetlen megkeresése is belefér – tárgy: „Érdeklődhetek a pozícióról?"

5. Fejvadászok (recruiterek)

Ne utasítsd el a LinkedIn-en megkereső recruitereket. Ha minőségi céget képviselnek, érdemes 15 percet szánni rájuk. Ők akkor kapnak jutalékot, ha elhelyeznek – tehát érdekük, hogy megfelelő pozíciót ajánljanak.


A rendszer: hogyan kezelj 100+ jelentkezést anélkül, hogy elvesznél benne?

Ez az a pont, ahol a legtöbb junior kicsúszik. Két hét lelkes jelentkezés után nincs nyoma annak, hova küldtek CV-t, mikor, mi volt a visszajelzés, és ki hívta vissza.

Szükséged van egy tracker-re.

Egy egyszerű táblázat (Google Sheets, Notion, Airtable – bármi) elegendő:

CégPozícióHirdetés linkjeBeküldés dátumaStátuszKövetkező lépésMegjegyzés
Acme Kft.Junior Backend Devlink2026-04-10Telefonszűrő2026-04-18 hívásLaravel tapasztalat számít
Beta Zrt.Software Devlink2026-04-12Nincs válaszFollow-up 2026-04-26Kis csapat, remote

Státuszok amiket érdemes kezelni:

  • Beküldve
  • Elutasítva (automatikus)
  • Elutasítva (emberi)
  • Telefonszűrő egyeztetve
  • Telefonszűrő kész
  • Tech interjú
  • Final round
  • Ajánlat
  • Visszavonva (te döntöttél)

A tracker megmutatja, hol tartasz, mikor kell follow-up-ot küldeni, és hosszú távon azt is, milyen típusú cégeknél jutottál tovább.


Személyre szabás hatékonyan – az arany középút

Két véglet létezik:

Véglet A: Spam jelentkezés Ugyanaz a CV, ugyanaz a cover letter (vagy semmi), 50 helyre küldve egy délután alatt. Ez hatástalan. Recruiterek érzik a généric szagot.

Véglet B: Minden jelentkezésre 3 óra Testre szabott CV, hosszú cover letter, cégkutatás, személyes utalások – 10 helyre küldöl két hét alatt, majd kiégel.

Az arany középút: 15-30 perc/jelentkezés

Amit mindig csinálj:

  • CV-ben a "kulcstechnológiák" szekciót igazítsd a hirdetés szóhasználatához (ATS-barát)
  • Ha cover letter kell: az első bekezdés legyen cég-specifikus (1-2 mondat, hogy miért ott)
  • Ha direct kapcsolatod van: utalj rá

Amit nem kell minden alkalommal:

  • Teljesen átírni a CV-t
  • 500 szavas cover letter írni
  • Mély cégkutatást végezni (az interjúra marad)

Cover letter: kell-e egyáltalán?

Rövid válasz: Attól függ.

Mikor kötelező / erősen ajánlott:

  • A hirdetés kéri
  • Kisebb cég, ahol a kultúra nagyon számít
  • Direkt megkeresés (hideg email recruiternek)
  • Ha tudod, ki olvassa (konkrét személy neve van a hirdetésen)

Mikor elég nélküle:

  • Nagy ATS-en keresztüli automatikus beküldés
  • Recruiter platform (LinkedIn Easy Apply), ahol egyébként sem olvasnak cover letter-t
  • Ha a hirdetés nem kéri és cégkultúra alapján formális elvárás nincs

Mit tartalmazzon egy jó junior cover letter?

  1. Nyitó (1-2 mondat): Miért ez a cég? Konkrétan. Ne azt írd, hogy "dinamikus csapatukhoz szeretnék csatlakozni."
  2. Miért te? (2-3 mondat): Egy-két konkrét dolog a CV-ből, ami releváns az ő problémájukra.
  3. Mit hozol? (1-2 mondat): Nem azt, hogy "sokat tanulok majd" – azt, hogy mit tudsz most. Junior vagy, és ez rendben van.
  4. Zárás: Egyszerű, nem hízelgő. "Örömmel beszélnék erről részletesebben."

Hossza: Max 200-250 szó. Ha hosszabb, nem olvassák el.


Follow-up: mikor és hogyan?

Ha 2 héttel a beküldés után nincs válasz – küldj egy rövid follow-up emailt. Tárgy: "Visszajelzés – [pozíció neve] – [neved]". Tartalom: egy mondatos emlékeztető, hogy beküldted a CV-t, és jelzed, hogy még érdeklődsz.

Ez nem tolakodás. Ez professionalizmus. Sok recruiter értékeli.

Ha 2 hét után a follow-upra sem jön válasz – engedd el. Lépj tovább.


Életszerű példák

Példa 1: A tömeges-de-okos stratégia

Márk minden hétfőn reggel 1 órát tölt álláskeresésre. Megnézi a LinkedIn Jobs-on és Profession.hu-n az új hirdetéseket. 5-8 releváns pozíciót talál. Minden CV-nél 15 percet tölt: megnézi a hirdetést, kicseréli a "Technológiák" szekciójában a sorrend-prioritást (pl. ha PHP-t kérnek, PHP kerüljön előre), és ha kell cover letter, megírja a nyitó mondatot cég-specifikusan. A többit template-ből tölti.

Egy hónap alatt 40-45 helyre adta be. Visszajelzést 8-10 helytől kapott. 4 telefonszűrő lett belőle.

Példa 2: A kiégési spirál

Réka elhatározta, hogy "rendesen csinálja". Minden céget alaposan kutat. 5 oldalas portfóliót küld minden helyre. 400 szavas cover letter-t ír. Két hét alatt 6 helyre adta be. Elutasításokat kapott. Feladta, azt hitte, "nem való neki ez."

A probléma nem Réka volt. A probléma a stratégia volt.

Példa 3: A tracker haszna

Eszternek volt egy trackere. Az egyik cég nem válaszolt 2 hétig. A tracker emlékeztette, hogy küldj follow-up-ot. Elküldte. Másnap visszahívták – az email a spambe ment, de a follow-up már nem. Bekerült a folyamatba.


Feladat

Saját jelentkezési tracker felállítása

Hozz létre egy táblázatot (Google Sheets / Notion / Excel / bármi) a következő oszlopokkal:

Cég nevePozícióHirdetés URLBeküldés dátumaStátuszKövetkező teendő és mikorMegjegyzések

1. lépés: Keress rá 3-5 nyitott junior fejlesztői pozícióra (bármilyen platformon).

2. lépés: Töltsd ki a táblázat első sorait ezekkel a pozíciókkal.

3. lépés: Minden sornál döntsd el:

  • Szükséges-e cover letter? (igen/nem/opcionális)
  • Ha igen: írd meg a nyitó mondatot már most

4. lépés: Határozz meg egy "follow-up dátumot" minden bejegyzéshez (2 héttel a tervezett beküldés után).

Cél: Ne az legyen a feladat, hogy rögtön beküldd – hanem hogy meglegyen a rendszered, amivel követni tudod a folyamatot.


Tesztfeladatok

1. kérdés: Miért ajánlott 100+ helyre jelentkezni, nem csak 10-20-ra?

A) Mert a juniorok általában rosszabb CV-t írnak
B) Mert az álláspiac funnel-szerű: sok belépő szükséges, hogy néhány ajánlat kijöjjön
C) Mert minden cég elvárja, hogy sokat próbálkozzál
D) Mert a recruiterek nem veszik komolyan azokat, akik kevés helyre jelentkeztek


2. kérdés: Melyik állítás igaz a "spam jelentkezés" stratégiájáról?

A) Hatékony, mert a számok törvénye alapján több válasz jön
B) Hatástalan, mert a generikus jelentkezések általában nem jutnak át a szűrőn
C) Csak akkor rossz, ha cover letter nélkül küldöd
D) Csak kisebb cégeknél nem működik, nagyobbaknál igen


3. kérdés: Melyik eszköz NEM tipikus álláskeresési platform junior fejlesztőknek?

A) LinkedIn Jobs
B) Profession.hu
C) Stack Overflow (régebben volt álláshirdető funkciója)
D) Reddit r/cscareerquestions


4. kérdés: Mennyi időt érdemes átlagosan szánni egy-egy jelentkezésre a hatékonyság és minőség egyensúlya érdekében?

A) 5 perc – csak a CV-t kell beküldeni
B) 15-30 perc – alap személyre szabás, cover letter nyitó mondat
C) 2-3 óra – alapos cégkutatás és teljesen egyedi CV
D) 1 hét – minden cégnél teszt projektet is küldjünk


5. kérdés: Mikor NEM szükséges cover letter küldése?

A) Ha a cég kisebb és a kultúra fontos
B) Ha a hirdetés nem kéri és a platform automatikusan kezeli a beküldést (pl. LinkedIn Easy Apply)
C) Ha te döntöd el, hogy nem akarsz írni
D) Ha a cég neve ismerős neked


6. kérdés: Mit tartalmazzon egy jó junior cover letter nyitó bekezdése?

A) Általános motivációs szöveg: "dinamikus csapathoz szeretnék csatlakozni"
B) Részletes önéletrajz összefoglalója
C) Konkrét, cég-specifikus indoklás, miért az adott cégre jelentkezel
D) Elvárásaid a fizetéssel és munkakörülményekkel kapcsolatban


7. kérdés: Mi a helyes teendő, ha 2 héttel a beküldés után nincs válasz?

A) Elutasításnak tekinteni és továbblépni
B) Rövid follow-up emailt küldeni, jelezve, hogy még érdeklődsz
C) Hívni a céget és kérni, hogy nézzék meg a CV-det
D) Újra beküldeni a teljes anyagot


8. kérdés: Mi a fő haszna a jelentkezési tracker használatának?

A) ATS-kompatibilis CV-t generál automatikusan
B) Megmutatja, hány százalékos a bekerülési esélyünk
C) Nyomon követi a státuszokat, follow-up időpontokat és a tanulságokat
D) Automatikusan elküldi a jelentkezéseket a megadott cégeknek


9. kérdés: Melyik szituációban érdemes fejvadász (recruiter) megkeresését elfogadni?

A) Soha – a recruiterek csak a saját jutalékukban érdekeltek
B) Csak akkor, ha a cég neve ismert és te is tudnál ott dolgozni
C) Mindig elfogadjuk, mert ők fizetnek nekünk jutalékot
D) Csak akkor, ha ők fizetik a közvetítési díjat


10. kérdés: Melyik funnel-sorrend helyes az álláskeresésben?

A) Ajánlat → Interjú → Telefonszűrő → Jelentkezés
B) Jelentkezés → Válasz → Telefonszűrő → Technikai interjú → Ajánlat
C) CV beküldés → Ajánlat → Interjú → Telefonszűrő
D) Networking → Állás → Interjú → CV


Válaszok

  1. B – A funnel-logika: sok belépőből kevés ajánlat keletkezik. Minél több helyre próbálkozol, annál nagyobb az esélyed, hogy legyen miből választani.
  1. B – A gépi és emberi szűrők érzik a generikus anyagot. A spam stratégia alacsony áteresztési aránnyal jár.
  1. D – Reddit r/cscareerquestions egy közösségi fórum, nem álláshirdető platform. (A többi releváns keresési csatorna junior fejlesztőknek.)
  1. B – A 15-30 perc/jelentkezés az egyensúly: elég ahhoz, hogy személyre szabott legyen, de nem annyira sok, hogy kiégj.
  1. B – Nagy platformon, automatikus beküldésnél a cover letter-t sokszor nem is olvassák el.
  1. C – A nyitó bekezdésnek cég-specifikusnak kell lennie. "Dinamikus csapat" típusú általánosság nem segít.
  1. B – Follow-up küldése 2 hét után profi viselkedés. Az email könnyen eltéved, egy rövid emlékeztető teljesen elfogadott.
  1. C – A tracker a nyomon követésre való: státuszok, teendők, tanulságok kezelése.
  1. B – Ha a recruiter által képviselt cég releváns és te is szívesen dolgoznál ott, érdemes felvenni a kapcsolatot. A jutalékot a cég fizeti, nem te.
  1. B – A helyes sorrend: Jelentkezés → Válasz → Telefonszűrő → Technikai interjú → Ajánlat.
Scroll to Top